Napközi otthon

Története

1999-es évek után több sikertelen pályázatot nyújtott be alapítványunk lakóotthon létesítésre. Célunk akkor egy több házból álló hálózat kiépítése volt. Ez akkor nem sikerült, de egyre több felnőtt akadállyal élő fiatalt nevelő családdal kerültünk kapcsolatba, akik a nappali ellátást keresték.

A Fény Felé Alapítvány 2009-ben  57.874.062-Ft támogatást nyert az ÉAOP 5.1.3.-2008-2014 támogatási rendszerétől, melynek célja a régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése. Önrészünk 16.000.000 Ft (bankhitel + készpénz) volt. Az építkezés 2009 őszén kezdődött, 2010. november 10.- én működési engedélyt kaptunk 32 fogyatékkel élő személy ellátására, az „Esélycentrum és szociális foglalkoztató” elnevezésű napközink működtetésére.

A Fény Felé Esélycentrum létrehozásával egy 250 nm-es, teljesen akadálymentes épület jött létre, ahol a mai napig is az akadállyal élő fiatalok számára biztosítunk nappali ellátást, valamint fejlesztő és rehabilitációs célú foglalkoztatást. Jelenleg 46 ellátási szerződésünk van.  A tíz év alatt 91 ellátási szerződést kötöttünk meg.

Bár működési engedélyünk volt szociális foglalkoztatás működtetésére állami forrás nélkül nem tudtunk indulni a foglalkoztatással csak 2014 után, amikor alapítványunk  akkreditált tanúsítványt kapott. Az első 14 fő között volt mentor, tanácsadó és ellátottaink, akik kézműves tevékenységet végeztek a Harmat utcán.  Későbbi években a megváltozott munkaképességű dolgozók kapcsolódtak be az intézmény működtetésébe, mint szociális munkás, szociális gondozó, foglalkoztatás segítő, masszőr, karbantartó.

2017. április 1-től a szociális törvényben a szociális foglalkoztatás helyett fejlesztő foglalkoztatást vezetnek be. Elsőként kaptunk működési engedély 19 akadállyal élő fejlesztő foglalkoztatására a Harmat utcai telephelyen.

Az intézmény falait az indulás utáni 5. évben már kinőttük. Ahogy az akkreditált, majd a fejlesztő foglalkoztatásban résztvevő foglalkoztatottak száma növekedett egyre nagyobb szükség merült fel a szociális ellátás és a foglalkoztatás térben való elkülönítésére.

2016-től folyamatosan kutattunk források után egy új épület megvétele céljából. Többszöri sikertelen pályázat után, 2018. tavaszán megtaláltuk a Rózsástelep utca 24. szám alatt elhelyezkedő 250 nm-es épületet. A 35mFt-ért árult épület megvásárlásához alapítványunk az UniCredit Banktól 28mFt hitelt vett fel 10 éves futamidőre. Az épület felújítása után, 2019-ben kiköltözött  a napközi épületéből a foglalkoztatás programunk jelentős része. Az itt működő fejlesztő foglalkoztatásban a nagyobb segítséggel dolgozni tudó, illetve a betanulásban résztvevő ellátottak vesznek részt.

Ellátási szerződések

1 db
jelenleg

akadállyal élő fiatal számára biztosítunk nappali ellátást, valamint fejlesztő és rehabilitációs célú foglalkoztatást.

1 db
Eddig

A tíz év alatt megkötött ellátási szerződés

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló (1/2017. (II.14.) EMMI rendelet alapján módosított 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet.) (szakmai rendelet) alapján az akadállyal élők nappali ellátása a tanácsadás, készségfejlesztés, háztartási, illetve háztartást pótló segítségnyújtás, étkeztetés, esetkezelés, felügyelet, gondozás-gyógyszerelés, gyógypedagógiai segítségnyújtás, pedagógia segítségnyújtás szolgáltatási elemeket biztosítja. A szolgáltatási elemek lehetővé teszik, hogy a szolgáltatás az igénybevevő személy számára a szükségletekhez, egyéni és környezeti jellemzőkhöz illeszkedő tevékenységet biztosítson, elősegítve a szolgáltatás alapelveiben megfogalmazott célok megvalósulását

A nappali ellátás feladata:

a) tanácsadás – egyéni segítő beszélgetés, ellátás rendszeres igénybevételére motiválás, pszichológus segítségével egyéni esetkezelés, csoportfoglalkozás során konfliktuskezelés, stresszkezelés, megküzdési stratégiák gyakorlása, hozzátartozói kapcsolattartás-tanácsadás; egészségügyi szűrések, tájékoztató előadások

b) készségfejlesztés – egyéni fejlesztés, képességek szinten tartása, szociális készségek szinten tartása, fejlesztése, kézműves foglalkozások, zeneterápia, kutyaterápia, biblia kör, úszás, gyógytorna, társas kapcsolatok segítése

c) háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás – személyes ruházat tisztítása, önállóbb életre nevelés (mosás, vasalás)

d) étkeztetés – segítségnyújtás az étkezésben, szükség esetén etetés,

e) esetkezelés – hivatalos ügyek intézésében való közreműködés, információnyújtás a pénzbeli és természetbeni ellátások formáiról és az igénybevétel feltételeiről, szükség esetén támogatás igénylésében segítség nyújtás, együttműködés hozzátartozókkal, gondnokkal, kapcsolattartás háziorvosokkal, kezelőorvosokkal

f) felügyelet

g) gondozás – gyógyszerelés, személyi higiénében segítség nyújtás, szükség esetén epilepsziás roham kezelése, segítség étkezésben, elsősegélynyújtás, RR/VC/testsúly mérés

h) közösségi fejlesztés – szabadidős tevékenységek (társasjáték, kvízjáték, rejtvény fejtés, közös főzés, integrált sportnap, generációs találkozók óvodásokkal, ünnepi megemlékezések, alkalmi ünnepek (születésnap, karácsony, húsvét), kulturális programok (múzeum, mozi, színház, koncert, könyvtár látogatás)

i) gyógypedagógiai segítségnyújtás – meglévő képességek, készségek szinten tartása egyéni fejlesztéssel

j) pedagógiai segítségnyújtás – önállóbb életre nevelés, szociális készségek fejlesztése szolgáltatási elemeket szükség szerint biztosít.

  • Napközbeni tartózkodás biztosítása az akadállyal élők részére: értelmi, érzékszervi és mozgás szervi fogyatékkal, valamint az autizmussal élő embereknek.
  • Igény szerint egyszeri meleg ebéd felszolgálása, amit a szülő küld, vagy rendel, tálaló konyhás ebédlőben egyéni igényeknek megfelelő személyes kiszolgálással.
  • Szakemberek által biztosított, fejlesztés, szinten tartás, mentális gondozás, tanácsadás az egészséges életmódról, torna lehetőség, énképfejlesztő foglalkozások, csoport terápia, kikapcsolódás, pihenés, kártya–, társasjátékok, könyvek, tisztálkodási, fürdési lehetőség.
  • Foglalkoztatási program: munkalehetőség biztosítása munkaterápia, fejlesztő –foglalkoztatás,  ami lehet, szociális törvény szerinti, vagy munkatörvénykönyv szerinti és akkreditált foglalkoztatási formában.
  • Szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése.
  • Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése. Előadások, gyakorlati programok egészségügyi szakemberek bevonásával, felkérésével. Szociális ügyintézés segítése.
  • Közösségi programok szervezése, kirándulások, táborok lebonyolítása.
  • Speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése, színpadi fellépés biztosítása.
  • kutyaterápia
  • Táncoló talpak együttesben való részvétel biztosítása, heti rendszeres próba, tánctanulás, fellépések szervezése

 A megvalósuló szolgáltatás alapvetően három fő tényező kölcsönhatásából épül fel. A szolgáltató ezek közül az egyik, a másik a szolgáltatást igénybe vevő személy, a harmadik pedig az a szolgáltatási környezet, amiben a szolgáltatás megvalósul.  A szolgáltatás alapvető irányelvei mindhárom területet érintik, de egy elv mást jelenthet a szolgáltatónak, az ellátottnak és mást jelent a szolgáltatási környezetre nézve, s e három terület minősége jelentős mértékben befolyásolja egy adott elv érvényesülését, működését, megvalósulását. 

Amikor a szolgáltatás alapelvei meghatározásra kerülnek, nem csak a fogyatékos személyek alapvető ellátási szabályait kell figyelembe venni, hanem a szolgáltatásszervezés alapelveit is, valamint az elvek közötti konfliktusok feloldásának elvi alapjait is.

Egyéni szükségletek elve

A megvalósuló segítő tevékenység a szolgáltatást igénybe vevő személy fogyatékosságából, egészségi állapotából, általános jellemzőiből fakadó szükségletek és igények, a szolgáltatás tárgyi és személyi feltételrendszeréből fakadó lehetőségek, kapacitások, a szolgáltatási környezet támogató és akadályozó elemeinek keretei között létrejövő kölcsönhatás eredményeként születik meg. A szolgáltatás tervezése és megvalósulása során a szolgáltatás résztvevői a fenti három tényező közötti optimális összhangra törekednek. 

Normalizáció

A normalizáció elve a támogató szolgáltatás elsődleges irányelve. E szerint a szolgáltatást úgy kell megszervezni és megvalósítani, hogy általa a segített személy életvitele lehetőség szerint közelítsen a társadalom általános életviteli normáihoz, elvárásaihoz. A normalizáció elve feltételezi és elvárja, hogy a szolgáltatás igénybe vevője törekedjen az önálló, teljes értékű életre, arra legalább részlegesen alkalmas, vagy alkalmassá tehető, a szolgáltatási környezet alkalmas ennek megvalósítására, illetve erre alkalmassá tehető, valamint, hogy a támogató szolgáltatás rendelkezik azzal az eszközrendszerrel, amivel a szolgáltatás igénybe vevőjét ehhez hozzásegítheti. A normalizáció elve az alapja számos más, szolgáltatást érintő irányelvnek

Önrendelkezés elve

Az önrendelkezés elve szerint a szolgáltatás igénybe vevője (illetve meghatározott esetekben) a közvetlen segítő környezete képes, vagy képessé tehető az életvitelt befolyásoló felelős döntéshozatalra, a szolgáltatási környezet lehetővé teszi a döntéshozatalt, a szolgáltatás pedig képes a szolgáltatás igénybe vevőjét ebben támogatni, a született döntést pedig elfogadni, megvalósulásához aktívan hozzájárulni. 

Ehhez az elvhez kapcsolódik a gyakran idézett „semmit róluk nélkülük elv”, aminek a tartalma a támogató szolgáltatást érintően lényegében megegyezik az Önrendelkezés elvével. 

Érdemes a „semmit helyettük, nélkülük” elvről is szót ejteni – ennek megfogalmazása esetén a támogató szolgáltatás nem csak a döntéshozatalban, hanem a tevőleges megvalósításban is az igénybe vevők cselekvéseire épít, azok funkcióképességét figyelembe véve, a szolgáltatásban való aktív közreműködést elvárva és azt támogatva.

Azonos jogok és kötelezettségek elve

Az elv szerint a szolgáltatás célcsoportja a társadalom más tagjaihoz hasonlóan rendelkeznek alapvető jogokkal, kötelezettségekkel, ezeket a jogaikat és kötelezettségeiket ismerik, és jogaikkal élni kívánnak, kötelességeiket pedig teljesítik. A szolgáltatási környezetben rendelkezésre kell állni a jogok és kötelezettségek megismeréséhez és teljesítéséhez szükséges feltételeknek, illetve ezek hiánya esetén a szolgáltatásnak erről gondoskodnia kell. A szolgáltatásnak el kell fogadnia a szolgáltatás igénybe vevőjét, mint a jogok és kötelezettségek alanyát, a jogok és kötelezettségek megismerésében és érvényesítésében tevőlegesen közre kell működnie. 

Rehabilitáció és prevenció

A támogató szolgáltatást úgy kell működtetni, hogy a fogyatékosságból és a kapcsolódó problémákból fakadó ártalmak minimalizálódjanak, a funkcióképességet javítsa, az állapotromlást és a funkcióképesség-csökkenést megakadályozza, vagy annak mértékét csökkentse, kompenzálja a szolgáltatás rendelkezésre álló eszközrendszerével. A prevenció elve szerint a szolgáltatás célja és feladata a fogyatékosság okán, ahhoz kapcsolódóan kialakuló másodlagos ártalmak kialakulásának megakadályozása, késleltetése, lehetőség szerinti mérséklése, kompenzációja. 

Egyenlő esélyű hozzáférés

Az egyenlő esélyű hozzáférés elve alapján a fogyatékos emberek számára biztosítani kell, hogy a többségi társadalom tagjaival azonos módon igénybe tudják venni a közszolgáltatásokat, hozzáférjenek minden információhoz, szolgáltatáshoz és számukra szükséges speciális segédeszközhöz. 

A szolgáltatást (annak tárgyi és személyi feltételrendszerét, illetve működési rendjét) úgy kell kialakítani, hogy minden fogyatékossági típus számára közel azonos módon, a célcsoport valós igényeinek megfelelően legyen hozzáférhető.

Alapszükségletek elsőbbsége

Ezen elv szerint előnyben kell részesíteni azt az igénybe vevőt, aki az alapvető szükségletek kielégítésére, az alapvető életviteli funkciók támogatására kéri a szolgáltatást, illetve magasabb prioritással kell kezelni az ezt elősegítő tevékenységeket, a tevékenységeket támogató feltételrendszer kialakítását. 

Legkisebb változtatás elve

Új igénybe vevő felvételénél, egy meglévő igénylő által igénybe vett tevékenység módosításkor úgy kell eljárni, hogy az más igénybe vevők részére a lehető legkisebb szolgáltatásmódosítást eredményezze. A módosítás nem okozhat más ellátottak számára jelentős hátrányt, kivéve, ha a változtatás az alapszükségletek prioritásából fakad. 

Szakmai autonómia elve

A szolgáltatást végzőknek, illetve annak vezetőjének joga és kötelessége, hogy a szolgáltatás tartalmát, biztosításának módját, formáját, rendszerességét felülvizsgálja, és szükség esetén azt módosítsa. Meghatározott esetekben a szolgáltató egyoldalúan módosíthatja a szolgáltatás feltételeit és körülményeit, más esetekben szükséges az igénybevevő beleegyezése.

Azonos jogok és kötelezettségek elve a szolgáltató és az igénybe vevő között

A korrekt segítői kapcsolat feltételezi, hogy a jogviszonyban a segítő szolgálat és a segített személy(ek) jogai és kötelezettségei közel azonosak, egyik felet sem terheli lényegesen több kötelezettség, illetve nem illeti több jog, mint a másik felet, illetve az egyik fél jogai nem akadályozhatják a másik felet kötelezettségei gyakorlásában. Mind az igénybevevőnek, mind a szolgáltatónak joga és kötelezettsége, hogy a másik fél joggal való visszaéléseivel és/vagy kötelezettségszegéseivel szemben fellépjen akár önmaga, akár érdekérvényesítését segítő külső fél segítségével.

Értékrend

A mi intézményünk értékrendjének és módszereinek az alapja a keresztyén hit, amely, a hitből fakadó szeretet. Ez a szeretet kapocs, amely gyógyítja a lelki sebeiket, és biztonságban érzik magukat és tudják, hogy tartoznak valahova. 

A keresztény erkölcs és értékrend a szakmai program és házirend része, valamint a személyiségfejlesztő módszertani eszközök része. Nem kényszer. Nem törvényeket és szabályokat akarunk velük megtanultatni és betartatni, hanem szeretnénk, ha életük és személyiségük részévé válna. Az egész intézményt áthatja ez a gondolkodás és hozzáállás.  A hit és szeretet eszközeivel segítjük őket itt és az életben