Alapelvek

A segítő munkájának célja, hogy biztosítsa a lakók emberi és polgári jogainak érvényesítését, méltóságának, önrendelkezésének és képességeinek kiteljesítését, s elősegítse saját kapcsolataik kialakítását, szűkebb és tágabb közösségekbe való beilleszkedésüket.

A segítő felelőssége, hogy munkájával olyan körülményeket teremtsen, melyek valamennyi lakó egyéni igényeit figyelembe véve biztosítják a megfelelő lakókörnyezetet, lehetővé teszik a jó fizikai és egészségi állapot létét és megőrzését, az állandó képességfejlesztést, a lelki és érzelmi támaszt.

A segítési folyamat csapatmunka, amely azonban sosem altathatja el az egyéni felelősségérzetet: a szakmai közösség tagjaként a segítő valamennyi lakó sorsáért felelősséggel tartozik. Ehhez elengedhetetlenül szükséges valamennyi szakember munkájának elvi és gyakorlati összhangja.

A segítő a lakóknak csak annyi segítséget adjon, amennyire okvetlenül szükségük van, ne cselekedjen helyettük, támogassa önrendelkezésüket, mindjobban segítse hozzá őket az önálló cselekvéshez.

A segítő és a lakó kapcsolata

Lakó és segítő kapcsolatának alappillére az emberi méltóság mindenek felett való tisztelete, az egyenrangúság, a bizalom és az elfogadás.

A segítőnek feltétlen tiszteletben kell tartania a lakók magánszféráját, vallási és politikai meggyőződését.

A segítő mindig alaposan mérje fel az otthon körülményeiből adódó kiszolgáltatottság veszélyeit és tudatosan dolgozzon ellenük. Lakó és segítő közösen alakítsák ki a kapcsolatukat meghatározó szabályokat.

A lakók önrendelkezésének és önállóságának elősegítése érdekében a segítő merje vállalni, és merje hagyni, hogy a lakó maga vállaljon elfogadható mértékű kockázatot.

Az otthon szükségképpen egyszerre személyes és közösségi tér. A segítőnek egyszerre kell tiszteletben tartania és magán- és a közösségi szférát. Őrizze meg a magánszféra privát jellegét, a közösség egészét érintő problémákat pedig csoportosan, minden érintett jelenlétében tisztázza.

A lakókkal való érintkezés során a kölcsönös érthetőség és megértés biztosítja emberi méltóságuk tiszteletben tartását. Ennek érdekében kívánatos, hogy a segítő a lakó egészségi és értelmi állapotának megfelelően, egyénre szabottan és félreérthetetlenül kommunikáljon.

A segítő minden lehetséges módon támogassa a lakókat az önálló döntéshozatalban. Érthetően tájékoztassa őket a segítségnyújtás előre látható menetéről, formájáról, várható következményeiről.

A lakóknak joguk van a bizalmon, titoktartáson alapuló segítő kapcsolathoz. A segítő nem adhat ki a lakó személyét érintő információt a lakó és/vagy törvényes képviselője tudomása és beleegyezése nélkül, kivéve az olyan eseményt, amelynek során más ember is veszélybe kerülhet. A segítő titoktartási és adatvédelmi kötelezettsége vonatkozik minden olyan információra, mely a lakó méltóságát csorbítja.

A segítő munkavégzése során nem létesíthet üzleti kapcsolatot a lakókkal. A lakók javaiból, a nekik szánt juttatásból nem részesülhet.

A segítő semmilyen, a segítő kapcsolat kereteit meghaladó viszonyt nem alakíthat ki a lakókkal.

Bármely, személyt veszélyeztető helyzetben a veszély elhárítására csak a lakó- és a felelős szakmai közösség által elfogadott eljárások alkalmazhatók.

A segítő viszonya a hozzátartozókhoz, törvényes képviselőkhöz

A segítő tiszteletben tartja a lakó családjának méltóságát, autonómiáját, döntéseit.

A segítő támogatja a lakót abban, hogy kapcsolatát szüleivel, rokonaival, barátaival tartani és ápolni tudja.

A segítő haladéktalanul tájékoztatja a szülőt (rokont, gondnokot) a lakó betegségéről, balesetéről.

A segítő a családdal, hozzátartozókkal való kapcsolatában minden esetben a lakó önállóságát, érdekeit tartja elsődlegesnek.

A segítő viszonya munkahelyéhez, munkatársaihoz

A segítő egy együttműködő munkatársi csoport tagja. A lakók és a segítők közösségének egyaránt érdeke, hogy az intézményben dolgozó valamennyi szakember munkája folytatható és átadható legyen.

A hivatásos segítő csak olyan lakó ápolását, gondozását, rehabilitációját vállalhatja, akinek ellátására az intézmény – anyagi, szakmai és fizikai – keretei lehetőséget nyújtanak.

Szakmai kompetenciájának határait valamennyi segítőnek ismernie kell. Saját felelősségi körében mindenkinek magának kell meghoznia döntéseit, de pontosan kell tudnia, mikor vegye igénybe más szakemberek segítségét.

A segítő szakmai igényességéhez hozzátartozik, hogy továbbképzéseken vesz részt, gondot fordít az önképzésre.

Minden segítőnek elemi érdeke, hogy a szupervíziót szakmai fejlődése, lelki egészsége érdekében igénybe vegye.

A segítő sosem feledheti, hogy az intézmény a lakóknak otthona, neki viszont a munkahelye.