Támogatott Lakhatásról

Általános tudnivaló a támogatott lakhatásról

Jogszabályok:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv) 75. §, 114.-119/B. §

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 110/A. – 110/I. §

29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról

9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről

 

A támogatott lakhatás – szakosított ellátásként – a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek (kivétel: demens személyek) és a szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően az ellátott személyek önálló életvitelének fenntartása, elősegítése érdekében biztosít

a) lakhatási szolgáltatást,

b) életvitelt,

c) segítségnyújtást a közszolgáltatások és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások igénybevételéhez,

d) továbbá – igény esetén, komplex szükségletfelmérés alapján – felügyeletet, étkeztetést, gondozást, készségfejlesztést, tanácsadást, pedagógiai segítségnyújtást, gyógypedagógiai segítségnyújtást, szállítást, háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást.

A LAKHATÁSI SZOLGÁLTATÁS:

– legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

– hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

– legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében biztosítható.

TÁRGYI FELTÉTELEK:

–  egy lakószobában (alapterülete nagyobb, mint 12 négyzetméter) legfeljebb két személy helyezhető el;

-a lakhatási szolgáltatással összefüggő többi szolgáltatást (étkezés, ápolás-gondozás, fejlesztés, társadalmi részvételt segítő szolgáltatások) úgy biztosítja, hogy az érintett ingatlanok egymástól elkülönült föld-részleten helyezkedjenek el;

– a szolgáltatási körbe vont ingatlanok akadálymentes használatát – az igénybe vevő személy fogyatékossági típusának megfelelő speciális szükségletekhez igazodva – biztosítani kell; állapotváltozás esetén az új igényekre is figyelemmel;

– a lakhatást szolgáló ingatlan főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és mellékhelységgel, közművesítettséggel (villany, víz, meleg víz, egyedi fűtési mód) rendelkezik.

ELŐFELTÉTELEK:

A támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés megtörténtét követően, annak eredménye alapján nyújtható. Fogyatékos személy esetében a komplex szükségletfelmérést alapvizsgálat előzi meg.

A KOMPLEX SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS kiterjed

• az egyén igényeire és elvárásaira a mindennapi életvezetésének támogatásával kapcsolatban,
• az egyén által megfogalmazott rövid- és hosszú távú célokra,
• az életkor- és a fogyatékosság-specifikus igényekre,
• a családi állapotra, a természetes és professzionális támogató környezetre,
• a képzettségre, munkatapasztalatra,
• a jövedelmi, vagyoni helyzetre (az életvitel önállóságának meghatározásához szükséges mértékben),
• a lakhatás fizikai környezetének speciális szükségletére, a kommunikációs szükségletekre,
• arra, hogy az élet mely területén szükséges a támogatás és milyen mértékben,
• a speciális csoportoknak nyújtott egyéb támogatás bevonására vonatkozó szükségletre és annak mértékére,
• a támogatási szükséglet időszakosságára vagy folyamatosságára,
• folyamatosan nyújtott – általános és speciális – szociális munka esetében annak intenzitására, gyakoriságára, valamint az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzájutás megszervezésének igényére,
• az egyén együttműködési szándékának felmérésére.

A komplex szükségletfelmérés FELÜLVIZSGÁLATÁT el kell végezni

>az igénybe vevőnek a szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén,

>az első szükségletfelmérés időpontját követő max. másfél év múlva,

>utána legalább háromévente.

A komplex szükségletfelmérést végző személyek kijelölése, felülvizsgálat:

A komplex szükségletfelmérést ketten végzik: az intézményvezető által az intézmény munkatársai közül kijelölt személy, valamint az intézményvezető kérésére a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (NSZI) által kijelölt személy. Az NSZI a komplex szükségletfelmérés elvégzésére az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti komplex támogatási szükségletmérő képzés tanúsítványával rendelkező személyt jelöl ki.

Ha az ellátást igénybe vevő a komplex szükségletfelmérés eredményével nem ért egyet, az intézmény-vezetőhöz benyújtott kérelme alapján a felmérést meg kell ismételni. A megismételt felmérést olyan, a jogszabályban meghatározott személyek végezhetik, akik nem vettek részt az ellátást igénybe vevő korábbi komplex szükségletfelmérésében. Ha az intézményben nincs ilyen kijelölhető személy, az NSZI két személyt jelöl ki.

Térítési díj

A szolgáltatást igénybe vevő (a továbbiakban: Igénybe vevő) személy a szolgáltatásért személyi térítési díjat fizet.

 A személyi térítési díj: az intézményi térítési díj alapján jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz igazítva meghatározott azon összeg, amelyet az Igénybe vevő ténylegesen köteles az ellátásért megfizetni, és amely nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az Igénybe vevő jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; vagy ha a szociális vetítési alap összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

A személyi térítési díj lakhatási költségekből (fűtés-, áram-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak és a közös költség együttes összegének a férőhellyel osztott összege) és a komplex szükségletfelmérés eredménye szerint nyújtott szolgáltatások térítési díjából adódik össze.

A komplex szükségletfelmérés szerinti szolgáltatások térítési díjának megállapítása:

 – ellátási napra vetítve kell meghatározni: az étkeztetés intézményi és személyi térítési díját,

 – szállítási kilométerre vetítve kell meghatározni: szállítás intézményi és személyi térítési díját,

– -órára vetítve kell meghatározni: a felügyelet, gondozás, készségfejlesztés, tanácsadás, pedagógiai segítségnyújtás, gyógypedagógiai segítségnyújtás, háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás intézményi térítési díjat és a személyi térítési díját.

A személyi térítési díj megállapításának tényezői: intézményi térítési díj, jövedelemhányad, jelentős pénzvagyon, jelentős ingatlanvagyon

Intézményi térítési díj az ellátások ellenértékeként megállapított összeg, mely nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. (Az önköltséget a fenntartó határozza meg, a ráfordítások teljes körét figyelembe vételével). Az intézményi térítési díj évi két alkalommal korrigálható. (Szoctv. 115. §)

Jövedelemhányad: az Igénybe vevő havi jövedelmének maximum 80%-a.

Jelentős pénzvagyon: az Igénybe vevő rendelkezése alatt álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon része, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

Jelentős ingatlanvagyon: az Igénybe vevő ingatlanvagyona együttes értékének a szociális vetítési alap összegének a negyvenszeresét meghaladó része. Az ingatlanvagyon figyelembe-vételére vonatkozó szabályokat a Szoctv. 117. § (7) bekezdés tartalmazza.

A személyi térítési díj összegét az Igénybe vevő jövedelmi és vagyoni viszonyait feltáró vizsgálatot követően az intézményvezető állapítja meg konkrét összegben az alábbiak szerint:

 – Ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

 – Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét – vagyis az Igénybevevő nem képes megfizetni rendszeres jövedelméből az intézményi térítési díjat –, de jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, akkor a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a pénzvagyonból kell fedezni.

 – Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és jelentős pénzvagyonnal sem rendelkezik, de jelentős ingatlanvagyona van, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

 – Amennyiben a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és jelentős pénz- és/vagy ingatlanvagyona sincs, abban az esetben az Igénybe vevő a havi rendszeres jövedelmének 80%-át (a jövedelemhányadot) fizeti személyi térítési díjként, és a fennmaradó 20% költőpénzként áll rendelkezésére.

Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett (a továbbiakban térítési díj fizetésére kötelezett személy) Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

Az Igénybe vevő (vagy a térítési díjat megfizető, más személy) írásos nyilatkozatban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését 3 év érvényességi időre. Ilyen nyilatkozat esetén nincs helye az Igénybe vevő jövedelmi- és vagyoni viszonyai vizsgálatának. A nyilatkozat érvényességének lejárta előtt 1 hónappal az Igénybe vevő, illetve a térítési díjat fizető más személy újra nyilatkozhat.

A fenntartó támogatott lakhatás esetén meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek belépési hozzájárulás megfizetésének feltételével tölthetők be, és konkrét összegben megállapítja a belépési hozzájárulást. Egyházi és nem állami fenntartó esetén a belépési hozzájáruláshoz kötött férőhelyek száma az intézményi férőhelyszám 50%-át nem haladhatja meg.

Jogorvoslati lehetőségek

Jogviszony felmondása esetén:

Nem állami fenntartású intézményben az intézmény felmondása ellen az Igénybe vevő, illetve törvényes képviselője és a térítési díjat megfizető személy (ő a térítési díjjal összefüggő felmondás vonatkozásában) a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül, a döntés jogellenessége megállapítása iránt a területileg illetékes Bírósághoz fordulhat.

Igénybenyújtás

A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik.

Az ellátás szóban vagy írásban kérelmezhető a szociális intézménynél. Fogyatékos személy esetében a felvételi kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának hatályos szakvéleményét, amely igazolja a fogyatékosság fennállását.

A Támogatott lakhatás és a lakóotthon története

 Támogatott Lakhatás a Fény Felé alapítvány történetében:

A Fény Felé Alapítvány 1998-tól bekapcsolódott a Kézenfogva Alapítvány és a Soros Alapítvány által indult “Fészek” programba.

Részt vettünk az általuk szervezett tudományos tanácskozásokon, konferenciákon, szakmai képzéseken. Három éven keresztül több szakemberünk Soros ösztöndíjban részesült.

1999-ben “Társadalomba való visszaintegrálást segítő programok az Egészségügyi Gyermekotthonokban élő halmozottan sérült fogyatékosoknak” címmel szociológiai vizsgálatot végeztük a debreceni Egészségügyi Gyermekotthonban élő lakók körében.

1999-ben a Soros Alapítvány Önálló életvitelközpont pályázata segítségével kidolgoztuk a debreceni Egészségügyi Gyermekotthon “Kitagolás” programját, és a “Polgár” programot.

1999. nyarán a Kézenfogva Alapítvány támogatásával megvásároltuk a Debrecen Böszörményi u. 119. szám alatt található lakást. A Soros Alapítvány, a szülők, és önkénteseink támogatásával felújítottuk.

Megkezdtük a debreceni Egészségügyi Gyermekotthon gondozottai közül a lakók felkészítését (22 fő). Ők részt vettek a felújításban,és a vásárlásban. Megkezdődött az első lakók kiválasztása és felkészítése.

Bekapcsolódtunk hallgatóként és előadóként a Kézenfogva Alapítvány lakóotthoni segítő és lakóotthoni vezető képző, szupervíziós programjába.

1999. november 1-től engedélyt kaptunk Fogyatékosok Gondozóháza működtetésére.
2000. december 16.-án kiköltözött az első hét lakónk.
2001. augusztusában megvásároltuk 10 fő részére otthont nyújtó lakóotthonunkat Debrecen-Józsán a Függetlenség u. 4. szám alatt. 2002 november 1-től működési engedélyt kaptunk fogyatékos személyek lakóotthona működtetésére a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivataltól.

2002-ben sikeresen pályáztunk az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztériumhoz. Támogatásukkal megkezdődött a Fény Felé lakóotthon új szárnyának bővítése, és az épület akadálymentesítése. 2003. október 10.-én a műszaki átadás – átvétel megtörtént, az épületrészt lakóink birtokba vehették.

2005-ben két fővel bővült férőhelyünk, így 12 ellátott él azóta lakóotthonunkban. Intézményünk korszerűsítése felújítása, folyamatosan történik, ezzel is otthonosabbá, kényelmesebbé téve az itt lakó emberek életét.

2006-ban létrehoztuk szociális foglalkoztatónkat, akkor még 12 főre a Kishegyesi úti telephelyünkön. 2012-ben új telephely bevonásával 31fő foglalkoztatására kaptunk engedélyt. Így minden lakónknak munkahelyet létesítettünk.

2019-ben már Fejlesztő foglalkoztatás néven 61 fő foglalkoztatására kaptunk engedélyt, foglalkoztatásuk három telephelyen történt, így biztosítva a lakóotthonban élők és a nappali ellátásban résztvevő személyek napi rendszeres munkavégzését.

2020.04. 23.-án a Fény Felé Lakóotthon szolgáltatása megszűnt.

2020.04. 24.-én Fény Felé Támogatott Lakhatásként nyújtjuk tovább szolgáltatásunkat, most már 24 fogyatékossággal élő személy számára. 12 fő részére 4225 Debrecen, Függetlenség utca 4. szám alatt, 12 fő részére pedig 4225 Debrecen, Deák Ferenc utca 6. szám alatt.

2022 decemberében Magyarország Kormánya a fogyatékossággal élő személyek, pszichiátriai betegek számára szociális szolgáltatást nyújtó önkormányzati, egyházi és nem állami fenntartói és szolgáltatói számára a magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítása érdekében „Közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – támogatott lakhatás kialakítása, szociális alapszolgáltatás fejlesztése” címmel pályázatot írt ki, melyre alapítványunk pályázatot nyújtott be.

Pályázatunk sikeres volt, Fény Felé Alapítvány 789,6 millió Forint vissza nem térítendő támogatást nyert a „Fény Felé Esélycentrum bővítése és korszerűsítése” című, EFOP-2.2.25-22-2022-00020 azonosítószámú projekt megvalósítására. Az európai uniós támogatásból megvalósuló projekt keretében megvásárlásra, majd bővítésre, akadálymentesítésre került három ingatlan, melyekből két ingatlanban minden igényt kielégítő komplex támogatott lakhatási férőhelyek kerültek megvalósításra, ezáltal 18 fő fogyatékossággal élő, részben vagy csak segítséggel önmagát ellátni tudó személy lakhatási szolgáltatásban részesül. Debrecen Alkotás utca 100. és Hadvezér utca 26. alatt

A fejlesztés útján a Támogatott Lakhatásban 2024. január 1-től összesen 42 fő részére tudunk lakhatási szolgáltatást biztosítani.